Az AMOC a Golf-áramlatot és a jelentős tengeráramlatokat foglalja magában. Egyfajta tengeri "szállítószalagról" beszélhetünk, ami hőt, szén-dioxidot és tápanyagokat szállít a trópusi területekről a sarkkör felé. Itt a meleg víz lehűl, majd lesüllyed az óceán mélyére. Ez a dinamika hozzájárul az energiaszétosztáshoz a Földön, és szabályozza a globális felmelegedés hatásait. Az Atlanti-óceáni Áramlási Kör egy fontos tengeráramlat-rendszer, amelynek leállása jelentős hatással lehet az éghajlatra. Ha ez az áramlás leáll, az hosszú távú változásokat okozhat az időjárásban és az éghajlatban, beleértve az északi félteke hidegebbé válását.
"Mik lehetnek az áramlat megváltozásának következményei?
A kutatások számba vették az óceáni áramlat összeomlásának néhány lehetséges következményét is:
Az Atlanti-óceán tengerszintje egyes régiókban egy méterrel emelkedne, elárasztva számos tengerparti várost.
Az Amazonas vidékén a nedves és a száraz évszakok felcserélődnének, ami végzetes lenne a már így is krízishelyzetben lévő esőerdőkre nézve.
A hőmérséklet világszerte sokkal kiszámíthatatlanabbul ingadozna.
A déli félteke melegebbé válna.
Európa drámaian lehűlne, és kevesebb csapadék hullana. Bár ez a jelenlegi felmelegedési tendenciához képest vonzónak tűnhet, a változások a mostaninál tízszer gyorsabban következnének be, ami szinte lehetetlenné tenné az alkalmazkodást.
Az igazán meglepő a fordulat sebessége, a folyamat sajnos pusztító lesz – mondta René van Westen, a Utrecht University kutatója, a tanulmány egyik szerzője. A szerző hozzátette, egyelőre nincs elég adat ahhoz, hogy meg lehessen mondani, a változás a közeljövőben, vagy a következő évszázadban fog-e bekövetkezni, a hatások azonban visszafordíthatatlanok lesznek." (forrás: origo.hu)
Ha a levegő-levegő hőszivattyúkat érintően gondolunk a lehetséges leállásra, érdemes figyelembe venni, hogy ezek a rendszerek általában hatékonyan működnek mérsékelt éghajlati körülmények között, például enyhe télen vagy mérsékelt nyáron. Azonban a rendszer hatékonysága folyamatosan csökken az egyre alacsonyabb külső hőmérsékletnél.
A jelenleg forgalomban lévő levegős hőszivattyúk csúcskategóriája -20 °C-ig van specifikálva, mint alsó működési határ. Ebből következik, hogy ez alatt működésképtelenné fognak válni. (hiv.: https://www.haon.hu/digitalia/2024/02/a-fold-eghajlati-rendszere-hamarabb-osszeomolhat-mint-gondoltuk)
Fontos megérteni, hogy a levegő-levegő hőszivattyúk csak egy fűtési lehetőség, és azok hatékonysága és működése függ az adott környezeti tényezőktől és időjárási viszonyoktól. Ezért ajánlott olyan rendszert választani és tervezni, amelyik alkalmas a környezetére és az ottani időjárási körülményekre.
Comments